FELELŐSEN MAGADÉRT

„Ha sikeresen küzdünk, növekedni fogunk!”

A koronavírus kapcsán kialakult helyzet senkinek nem egyszerű. Lehetséges, hogy egyénenként különböző problémákkal kell szembenéznünk, de mindannyiunk számára nehéz, kihívásokkal teli időszak ez. Pszichológus szakember segítségét kértük, hogy magyarázza el, mire számíthatunk lelkileg, milyen periódusokkal fogunk szembenézni.

Takács Szilvia tanácsadó szakpszichológustól megtudtuk, hogy két nagyobb fogalom van, amihez a mostani helyzetet szokták hasonlítani a szakemberek: a krízishez és a gyászhoz. A szakember úgy véli, hogy ezek közül a krízis írja le legjobban a járvány kapcsán fennálló bizonytalansággal, félelemmel teli szituációt. Ugyanis a krízis egy olyan feszült, átmeneti állapot, amelyre nem vagyunk felkészülve, így nincsenek eszközeink a vele való megküzdésre. A válsághelyzet „ép ésszel” történő túlélésében ezért segítséget nyújthat, ha tisztában vagyunk a krízis lehetséges kimeneteleivel, amelyek nem lépcsőszerűen egymásra épülő fázisok: nem kell mindegyiket „végig vinni” ahhoz, hogy a krízis véget érjen az életünkben. Ráadásul ki is hagyhatunk egyes szakaszokat, nem mindenki ugyanúgy járja be a krízis által generált lehetséges utakat. A pszichológus elmagyarázta mire számíthatunk pontosan.

A krízis fázisai - Te hol tartasz most?

  1. Készenlét: „A szervezet a kiváltó tényező hatására stressz-válaszba kapcsol. Érezzük a feszültséget, a szorongást, a fenyegetettséget; olyan megküzdési technikákat használunk, amiket ismerünk. Például amikor közlik velünk, hogy elvesztettük a munkánkat, ismert segítségért folyamodunk: felhívjuk a barátainkat. Ha érkezik tőlük megoldás (hasznos tanács vagy felajánlás anyagi segítségről), akkor ki tudunk jönni a krízishelyzetből.”
  2. Küzdelem: „Ha a korábbi megoldási stratégiák nem válnak be, próba-hiba alapon új dolgokkal próbálkozunk. Ebben a fázisban is születhet hasznos megoldás. A munka világából származó példánál maradva láthatjuk, hogy a mostani helyzetben például sokan kezdtek új projektbe: van, aki néhány nap alatt lett menedzserből zöldségkiszállító. Óriási kihívással néznek szembe most az anyukák is, akik otthonról dolgoznak, és emellett ellátják a házimunkát, valamint rájuk hárul az iskolás gyermekük oktatásával kapcsolatos egyéb feladat is. Nem lehet minden fronton helytállni, az anyuka például kérhet segítséget. Ezek a küzdelem szakaszának sikeres kimenetelei. Ha azonban a személy által alkalmazott, új problémamegoldó taktikák nem válnak be, akkor spirálszerűen csúszik bele a harmadik stádiumba, a kapkodásba.”
  3. Kapkodás: „Amikor azt érezzük, szinte mindent kipróbáltunk már, de semmi nem működik. Ezért, egyre inkább romolhat az önértékelésünk, életkedvünk is. Utolsó lehetőségekbe kapaszkodunk, impulzívan próbálunk megoldást találni. Ebből az állapotból is van kilépés, ha például felszámolódik a krízist kiváltó tényező, vagy mi magunk értékeljük át a helyzetünket és változtatunk célt. Például meghozzuk azt a döntést, hogy egy ideig mégsem keresünk az eredeti szakmánkban munkát, hanem elvállalunk egy kevésbé jól fizető, de mégis jövedelmező állást.”
  4. Összeomlás: „Ha semelyik ponton nem találunk megoldást, a helyzet kilátástalansága, reménytelensége elárasztja az egyént. Kimerülnek a fizikai és a lelki erőtartalékaink, mely testi vagy lelki megbetegedésben végződhet. Én azt tanácsolom, hogy ne várjuk meg ezt a pontot, inkább kérjünk segítséget a barátainktól, vagy forduljunk szakemberhez! Számos pszichológus indította el az online elérhető videó-tanácsadását, továbbá telefonon keresztül is zajlanak a konzultációk.”

1070125520 Krízis

A krízis egy lehetőség is

A koronavírus kapcsán számos problémával kell egyszerre szembenéznünk. A szabadság korlátozása, a betegségtől való félelem, az idősebb családtagok iránti aggódás, az anyagi bizonytalanság valószínűleg mindenki életében jelenlévő terhek.  Az, hogy ki, hogyan reagál minderre, az igencsak összetett kérdés, ugyanis van, aki „strapabíróbb lelkileg” és van, aki kevésbé: „Sok összetevőből álló egyenlet, hogy mitől függ a lelki rezíliencia, amit talán lelki ellenállóképességnek nevezhetünk. Többek között számít, hogy milyen géneket örököltünk, hogy milyenek a gyerekkori mintáink, hogy a jelenben milyen erős a szociális hálónk, milyen az egzisztenciális helyzetünk, mennyire tudjuk verbalizálni, vagyis kimondani a problémánkat, és e mentén mennyire tudunk segítséget kérni.

Akik egyébként is nehezebb élethelyzetben vannak (családi, párkapcsolati, munkahelyi szinten), azokat jobban megterhelhet egy váratlan krízis, hiszen ezzel a meglévők mellé újabb kihívás érkezik. A jó hír az, hogy minden krízis veszély de esély is egyben. Mivel egy váratlan, új, veszélyesnek tűnő helyzettel találkozunk, természetes, ha azt érezzük, hogy el is bukhatunk. Ha azonban sikeresen megküzdünk a válsággal, akkor az jellemzően megerősíti, fejleszti a személyiségünket. A krízishelyzet lecsengése után általában azt tapasztaljuk, hogy bővül az eszköztárunk, amivel a mélypontokat kezelni tudjuk majd a jövőben. Ha sikeresen küzdünk, növekedni fogunk!” – bíztat mindenkit a szakember.

Tippek, hogyan kerülj egyensúlyba!

  • Érts meg, mi történik: Tájékozódj a fennálló helyzetről hiteles információforrásokból!
  • Ne nyomd el az érzelmeid: A szorongás, félelem normális reakció, nem szabad elfojtani. Ha jól esik sírj, enged ki a feszültséget!
  • Stabilizálódás: Legyen napirend, figyelj a kiegyensúlyozott étkezésre, alvásra. Szánj időt a pihenésre, relaxálásra is!
  • Problémamegoldás: Tervezd meg az adott hetet. Írd össze milyen feladataid vannak, hogyan tudod ellátni azokat!
  • Szociális háló: Ápold a kapcsolatot barátaiddal, családtagjaiddal! Hívd fel őket rendszeresen telefonon, vagy szervezd meg az online videó-beszélgetéseket!

 

A honlapon található tartalmak egészségügyi információs és egészségnevelő célt szolgálnak, nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultáció vagy vizsgálat szükségességét, ezért tünetek, kérdés esetés minden esetben forduljon szakorvoshoz.