A Felelősen Magadért Egyesületünk célja, hogy minden, női egészséget érintő témáról őszintén és tabuk nélkül írjunk, beszéljünk, és erre bátorítsunk minden nőt! Hiszen a gyógyulás első lépése, hogy felismerjük, mi is a valódi probléma. Bár napjainkban egyre több szó esik az endometriózisról, mely a fogamzóképes korú nők kb. 10-15%-át érinti, sajnos sokszor csak a fogantatási nehezítettség kivizsgálása során kerül diagnosztizálására. Az extrém erős fájdalommal járó menstruációs vérzés, a ciklikusan jelentkező fájdalom nem természetes! Ezért, ha ilyen tüneteket tapasztaltok, mielőbb egyeztessétek nőgyógyász szakorvosotokkal a szükséges kivizsgálásokról, kezelési lehetőségekről.
Kétrészes cikksorozatunkban Dr. Katona Renáta szülész-nőgyógyász szakértőnkkel és Sárga Diána dietetikus segítségével körbejártuk, mit tehetünk az életmódunk változtatásával tüneteink enyhítése érdekében. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a betegség és az étkezésünk összefüggéséről, a cikksorozat első részében az endometriózis következményeiről, illetve a betegséggel együtt járó krónikus fájdalom okairól írunk.
Az endometriózisban szenvedők esetében a méhet belülről borító nyálkahártya (endometrium) megtalálható a méh üregén kívül is, mely ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus során keletkező hormonokra. A méhüregen kívül leváló nyálkahártya ugyanakkor nem tud „kiürülni” a szervezetből, ezért felszaporodik, és rendkívül erős fájdalommal járó gyulladásokat, összenövéseket, csomókat, cisztákat okozhat.
Ezek az úgynevezett gyulladásos kaszkádok megnövelik a szervezetben a prosztaglandinok szintjét, melyek fontos szerepet játszanak a szülést segítő méhösszehúzódásokban és a menstruációs görcsökben egyaránt.
| A prosztaglandin F (PGF) méhösszehúzódásokat tud okozni, míg a prosztaglandin E (PGE) fájdalmat. A prosztaglandin hormonok nem megfelelő egyensúlya felelős mind a fájdalmas menstruáció, mind az endometriózis kapcsán megjelenő görcsökért és fájdalmakért. A PGF ezen kívül az endometriózissal járó ösztrogéntöbbletet ellensúlyozni képes progeszterontermelést is csökkenti, tovább súlyosbítva az endometriózissal összefüggő panaszokat. Ezért a prosztaglandinokat klinikailag vetélés, szülés megindítására, méhnyakérlelésre is használják. |
A megnövekedett prosztaglandin szint által kiváltott összehúzódások nagyon erős fájdalmat okozhatnak: egyrészt a méh izomzatának rendellenes összehúzódása (kontraktilitás); másrészt a bélre és bélfalra gyakorolt, az irritábilis bél szindrómával gyakran megegyező tüneteket okozó hatása miatt.
Utóbbi miatt, akár nehézséget is okozhat az endometriózis diagnózisának felállítása, sőt a kettő akár együtt is előfordulhat, így az IBS diétájához hasonló étrend alkalmazása endometriózis esetén segítheti a tünetek enyhítését. Vannak tanulmányok, melyekben 12 hónapos gluténmentes étrendet követően írtak le pozitív változást az érintettek. Ezenkívül a szakirodalomban olvasható, hogy a növényi alapú, magas rosttartalmú étrend, megfelelő antioxidáns bevitellel és bő folyadékfogyasztással pozitív hatással lehet az endometriózis kialakulásának csökkentésére és a tünetek enyhítésére, míg a magas zsír és alacsony rosttartalmú étkezés, ill. az elhízás negatívan befolyásolhatja azt.
Az endometriózis kialakulásának pontos okai eddig ismeretlenek, így az étrend vonatozásában is további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy feltételezések helyett egyértelmű választ lehessen adni arra, hogyan kell endometriózis esetén táplálkozni. Az viszont biztos, hogy a megfelelő életmód és táplálkozás, mint minden krónikus betegség esetén, így az endometriózis kialakulásának megelőzésében is fontos szerepet játszhat. A cikkünkben szereplő ajánlásokon kívül fontos azt is megemlíteni, hogy minden esetben figyelembe kell venni az esetlegesen fennálló egyéb betegségeket, panaszokat, ezért a legcélravezetőbb az általános javaslatok mellett egy egyénre szabott étrend kialakítása.
Hogyan táplálkozzak, ha endometriózisom van? Minden napra egy jó tanács! (2. rész)