FELELŐSEN MAGADÉRT

Nők, akik, nem adják fel! – Hogyan lehet élni egy súlyos betegség mellett?

A Felelősen Magadért Egyesület (FEME) arra kérte a nőket, hogy osszák meg, milyen nőgyógyászati betegséggel kell vagy kellett szembenézniük; meséljék el, honnan kapnak erőt a mindennapokhoz; mi az, ami segített abban, hogy ne a betegség uralja az életüket. Az egyesület fontosnak tartja, hogy minél többen számoljanak be a történetükről, hiszen a gyógyulás folyamatához nagyban hozzájárul a közösség megtartó ereje, és az a tudat, hogy senki nincs egyedül. Ráadásul olyan dolgokat tanulhatunk sorstársainktól, amelyek hasznosak és célravezetőek lehetnek a saját életünkben is. Mindehhez az első lépés a leglényegesebb: vagyis az, hogy ne szégyelljük, ha nőgyógyászati betegségünk van, és merjünk róla beszélni! Nyíltan osszuk meg az ezzel járó problémákat, amelyek kihatnak az élet minden területére, ugyanis a legtöbb nőgyógyászati betegeség negatívan befolyásolhatja a párkapcsolatot, a szexuális életet, a munkahelyi szocializációt, a baráti kapcsolatokat, a szabadiős tevékenységeket és a gyereknevelést is.

Ha a nők egymás között felvállalják a betegséggel járó kihívásokat, akkor már hatalmas változásokra számíthatunk. Az ADJ ERŐT! felhívással az egyesület célja az volt, hogy a nők megtegyék az első lépést, és bátran, tabuk nélkül merjenek beszélni.

A FEME májusban írta ki a pályázati felhívást, amire június közepéig lehetett jelentkezni, melyre rengeteg pályamű érkezett be. A FEME tagjaiból álló zsűri hosszas mérlegelés után választotta ki a díjazottakat három kategóriában, és két különdíjat is kiosztott.

A díjazott pályázatok

A FEME Sors kategóriában Vitéz-Pataki Andreát díjazta a zsűri. Andreánál 36 évesen melldaganatot diagnosztizáltak, aki ezek után kemoterápiákra és sugárkezelésekre járt; jelenleg a felépülésre koncentrál. Írásában érzékenyen és plasztikusan írja le, milyen megpróbáltatásokkal kellett megküzdenie a betegsége alatt:

Lelkileg talán még nagyobb csata…… Látni, hogy egy 9 és egy 11 éves gyermek nem érti, hogy: anya miért lett kopasz? Most miért nem tud felkelni? Most miért nem tud velünk szaladni? Miért nem Ő jön értünk suliba? Látni szemükben a félelmet, hogy elveszíthetik anyjukat. Férjem tekintetét, aki szeretett volna segíteni a szenvedésemben, de tehetetlen volt, és akire apai feladatai mellett, most anyai teendők is ráhárulnak. Megküzdeni az emberek sajnálkozó pillantásaival. A „rákos” megbélyegzéssel. Fejemen hordott kendő néha olyan zavarba ejtette az embereket, hogy a liftbe sem szálltak be mellém.”

Andreával július 1-jén az élő online FEME Fogadóóránkon „személyesen” is beszélgettünk, ha lemaradtál, érdemes visszanézni.

A FEME Példakép díjas Papp-Terjék Kitti pályamunkájában azt meséli el, hogy milyen érzés évekig egy betegség árnyékában élni. Miután 24 éves korában megállapították, hogy endometriózisa van, sor került számos műtétre, hormonkezelésre, de a helyzet egyre rosszabbra fordult. 29 évesen a petevezetékét és a jobb petefészkét is el kellett távolítani. Hat év küzdelem után következett be minőségi változás Kitti életében. A hosszú és nehéz évek után most párjával kettesben igyekeznek megélni a mindennapokat, ezért úgy döntöttek, hogy ketten alkotnak egy családot, és nem vállalnak gyermeket. Azt pedig, hogy hogyan lehet túlélni pszichésen ezeket az éveket, Kitti így fogalmazta meg:

Tudtam itt csak akkor győzök, ha erős leszek és kitartok. Ebben a nagyon durva helyzetben is én végig mosolyogtam, vidám voltam, még akkor is, ha fájt és nem voltam jól. Az elmúlt évek, fájdalmak, küzdelmek erőssé tettek. Egy olyan emberré formáltak, aki nem adja fel és harcol. Most is ez volt, harcoltam azért, hogy éljek. Sokan feladták volna, de én nem így tettem, tudtam ezen is túl leszek majd.”

Kitti július 8-án volt a FEME Fogadóóránk vendége, ahol őszintén és tabuk nélkül mesélt a történetéről, egyik legfontosabb üzenete a sorstársak számára, amit a nehéz pillanatokban érdemes felidézni magunkban:

Az élet úgy tökéletes ahogy azt kapjuk, legyen az bármilyen nehéz, tudnunk kell benne felfedezni a csodát és azt, hogy milyen szép.”

A FEME Életöröm kategóriában a zsűri Bándy Krisztina írását ítélte a legjobbnak. Az alkotó írása sokszor mosolyt csal a szánkra, holott szó sincs vidám történetről. Krisztina esetében 18 évesen állapították meg a PCOS-t (policisztás ovárium szindróma). Ez a komplex kórkép az élet minden területére kihat, és annak érdekében, hogy jobban legyen, Krisztina orvosról orvosra járt, folyamatosan diétázott és különböző gyógyszeres terápiákat kapott. Saját bevallása szerint, ami mindig erőt ad neki a mai napig, az nem más, mint a „hit”:

„Sok receptet kaptam, sokat olvastam én is. Volt, amit kiváltottam, és volt, amit betartottam. A legfontosabb recept nélkül kapható szinte minden bajra, ha elég erősek vagyunk kitekinteni magunkon és a saját fájdalmunkon kívülre. Betűzzük ki nyugodtan a lelki gyógyszertárunkban: há-i-té.”

A FEME tagjai Törteli Eszter önvallomását különdíjjal értékelték. Eszter egészen fiatal kora óta túlsúllyal küzdött, aztán pajzsmirigy problémával, és egy kivizsgáláson azt is megállapították, hogy ha nem változtat, valószínűleg nem lehet gyermeke. Eszter az életmódváltás mellett döntött, ennek eredményeképpen sikerült leadnia több mint ötven kilót, a válása után igaz társra talált és jelenleg két gyönyörű gyermek édesanyja. Eszter az elhízásról és az önsajnálatról írt olyan nyíltsággal és őszinteséggel, eredeti szemszögből megközelítve a témát, amire ritkán van példa:

„Az esküvő jobban sikerült, mint a házasság, emiatt ettem, ettem, a pörkölt legalább szeretett, a babgulyás grízes tésztával sosem kérdőjelezte meg a napi tevékenységemet, a mogyorós csoki nem sértődött meg, ha olyat mondtam se. (…)

A menopausa.blog szerzőjének a pályázatra beküldött bejegyzéseiből összeállított szöveg szintén bekerült a különdíjas alkotások közé. A naplószerű fogalmazásban az író mesélt arról, milyen út várt rá, amikor rosszindulatú melldaganatot állapítottak meg nála, és milyen érzés újból jobban lenni. Továbbá a klimax tüneteiről, a lelki mélypontokról is beszámolt:

„Nincs még egy olyan fizikai és lelki bajt okozó tünet együttes, mint a klimax, amit oly' kevés megértéssel fogadna a társadalom. Kuncogások, hátunk mögötti összenézések, vigyorok. Banyakór - mondják. Nem elég, hogy kiborító fizikai tüneteket kell elviselni, még a megalázó, gúnyos megjegyzéseket is hallgatni kell.”

Az ADJ ERŐT! felhívás díjazott pályamunkái teljes terjedelmükben megtalálhatóak itt.

 

A honlapon található tartalmak egészségügyi információs és egészségnevelő célt szolgálnak, nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultáció vagy vizsgálat szükségességét, ezért tünetek, kérdés esetés minden esetben forduljon szakorvoshoz.