FELELŐSEN MAGADÉRT

A magyar Marie Curie

 

Kabay János és Kelp Ilona véghez vitte azt, amire mások azt mondták, hogy lehetetlen. Megállíthatatlanul kutattak, és a felfedezésük megreformálta a gyógyszergyártást. Rájöttek, hogyan lehet morfiumot előállítani; a módszerüket pedig mind a mai napig, világszerte alkalmazzák.

kelp

A morfium gyártásának megoldása központi, égető kérdés volt a huszadik század elején Európában, ugyanis az 1. világháború idején hatalmas hiány keletkezett belőle. Sebesültek ezreinek lett volna szüksége az akkoribban ismert leghatásosabb fájdalomcsillapítóra, de morfiumot csak ópiumból tudtak kinyerni, ráadásul az ópiumot a világ más tájáról szállították Európába, igencsak drágán.  Kabay János és dr. Kelp Ilona közös munkásságának eredménye, hogy forradalmasították a morfium gyártását, ezzel pedig világszerte megoldották a előállításának és hiányának a problémáját.  

 

Kiemelkedő tehetség és akaraterő

 

Dr. Kelp Ilona egyenrangú kutatótársa volt férjének, akivel jól kiegészítve egymást nemcsak egy remek házasságot építettek fel, hanem egy hatalmas felfedezést is tettek. Nem véletlen, hogy a „magyar Curie-házaspárként” is emlegetik őket.

 

Dr. Kelp Ilonának (Kassa, 1897- Sydney, 1970) korán elvesztette katonatiszt édesapját, és 15 éves korától dolgozott azért, hogy ellássa önmagát, valamint, hogy tanulmányait finanszírozni tudja. A budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, „summa cum laude” minősítéssel diplomázott, majd a kémia-fizika doktori címének megszerzése után, 1924-től a Gyógynövény-kísérleti Állomáson kezdett el dolgozni vegyészként.

Itt találkozott Kabay János gyógyszerésszel, akinek az ötlete alapján felfedeztek egy új módszert a morfium gyártásához. Megismerkedésük után egy évvel összeházasodtak (két gyermekük született), és később megalapították az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. Hatalmas felfedezésük után nyolc évvel, 39 évesen Kabay János hirtelen, sérvműtét után keletkező vérmérgezésben elhunyt.

A tragédia után Kelp Ilona egyedül nevelte a gyereket, miközben befejezte az ENSZ Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Bizottsága által kért analitikai eljárás kutatását is, amely a mák morfin tartalmát vizsgálta. A 2. világháború alatt sokszor menhelyen élt és varrásból biztosította a megélhetésüket. Közel 50 évesen tanult meg angolul, majd 1947-ben kivándorolt Ausztráliába. 1970-ben egy sydney-i kávéházban hirtelen, holtan esett össze. 

Tudományos áttörés

A morfin vagy morfium, az egyik leghatásosabb fájdalomcsillapító, görcsoldó, amelynek hatását már az ókorban is ismerték.  A morfint ópiumból állítják elő, amely nem más, mint a mák éretlen, zöld termésének nedve. Az ópium maga viszont nagyon erős narkotikum, az egyik legveszélyesebb kábítószer, a heroin alapanyaga is egyben. A tudósok úgy hitték, morfiumot lehetetlen gyártani ópium előállítása nélkül, csakis az ópiumból kivonva lehet létrehozni azt. Jól felszerelt nyugati kutató laboratóriumok próbálták megoldani, hogyan lehetne morfint előállítani, de nem találtak rá választ.

A Kabay-házaspár viszont megtalálta a megoldást, holott nem rendelkeztek a világ legjobb laboratóriumával és olyan ipari, tudományos összeköttetéseik sem voltak, mint a nagyobb európai intézetek munkatársainak. Ezért is fogadta a tudományos világ teljes megdöbbenéssel a felfedezésüket. 1931-ben bebizonyították, hogy a morfin változatlan összetételben megtalálható az érett mákban is, és a mákszalmából (száraz, csépelt mákból) egy általuk kifejlesztett eljárással igenis lehetséges morfint gyártani úgy, hogy nem szükséges ópiumot előállítani.

Ez nemcsak közegészségügyi szempontból jelentett világra szóló felfedezést, hanem mezőgazdaságilag is: a termelők eladhatták a mákot; és a számukra értéktelen, mezőgazdasági hulladék, a száraz mákszalma alkalmas volt a gyógyszer előállítására.

A Kabay-házaspár felfedezése hatalmas tudományos áttörésnek bizonyult, az eljárásuk pedig elterjedt világszerte, és mind a mai napig alkalmazzák a morfium gyártása során.

 

Emlékezetük

Dr. Kelp Ilona arcképe bekerült a Nagy Magyar Vegyészek Arcképcsarnokában, amely a Thury-várban található. Kelp Ilona naplót írt férjéről, ennek köszönhetően ismeretes Kabay János részletes életrajza. Kabay János életműve a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján a magyar nemzet 56. hungarikuma kitüntető törvényi címet kapta meg.

Forrás: Tiszavasvári Város Önkormányzata: „A nemzetközileg elismert Kabay házaspár: Kabay János és Dr. Kelp Ilona közös tudományos életművének, munkásságának”

A honlapon található tartalmak egészségügyi információs és egészségnevelő célt szolgálnak, nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultáció vagy vizsgálat szükségességét, ezért tünetek, kérdés esetés minden esetben forduljon szakorvoshoz.