FEME Body Talks eseményén Tari Annamária klinikai pszichológus és Dr. Katona Renáta szülész-nőgyógyász beszélgetett Jaksity Katával a nőket értintő generációs problémákról, a fiatalság kultuszának destruktív következményéről és a huszonévesek szexuális, pszichés érettségének diszharmóniájáról.  

A Felelősen Magadért Egyesület (FEME) május 17-én Budapesten tartotta „Body Talks” vagy másképpen az „XYZ-generációs útikalauz a női testi-lelki egészséghez” elnevezésű eseményét. A rendezvényen közvetlen hangulatban beszélgettek a szakértők arról, hogy milyen eltérő kihívásokkal szembesülnek a nők a különböző életkorokban, hogyan lehet felkészülni a női léttel járó folyamatos változásra, és mit jelent nőnek lenni az XYZ-generáció számára.

A generációs nemzedékeket, határsávokat Tari Annamária elsősorban az internet-, a kultúrafogyasztás, a médiahasználati szokások és a születési idő alapján határozza meg: a X-generáció tagjai jelenleg az 50-65 évesek, az Y-generáció a 40-esek és akik a 40. életévükhöz közelednek, a Z-generációsok a 25-30 körüliek, az Alfa-generáció pedig a 2005-2010 után születettek.

Mitől szoronganak a különböző generációk? 

Tari Annamária úgy látja, hogy a közösségi média és az információtechnológia fejlődésének robbanása sok mindent átalakított, például a tízen-huszonéveseknél az okostelefon és az örömérzetet random módon biztosító közösségi médiafelületek algoritmusai komoly addikciót válthatnak ki. A telefon hiánya pedig olyan nyugtalanságot és szorongást generál, amit nehéz kezelni. Az idősebbeknél, akik az offline-világban nőttek fel, ez a függőség, bár jelentkezhet, a személyiségben nem okoz annyi érzelmi változást, mint a fiatalabbaknál. „A negyvenesek-harmincas és a huszon- és tizenéves nők/lányok egyik legfőbb szorongása a folyamatos rivalizáció és monitorozás miatt, a külső megjelenéssel kapcsolódik, sok esetben problémát mutathat az önelfogadás, az elégedettség érzésének fenntartása.”

Dr. Katona Renáta szerint az ötven éves nők a menopauza testi és lelki tüneteitől és az alkotóképeség esetleges stagnálásától szenvednek leginkább. „Az ötveneseket érintő menopauza nemcsak elszakadás a ritmustól, hanem a nőt komplexitásában érintő kritikus életszakasz, de erre rárakódik még az öregedéshez kapcsolódó társadalmi stigmatizáció, a koralapú előítéletek.  Ugyanis az infokommunikációs tér folyamatosan olyan hamis üzeneteket közvetít felénk, hogy ezzel a természetes folyamattal szemben fel kell vennünk a harcot: fiatalnak lehet és kell is maradni, meg kell felelni egy szépségideálnak. Sokszor a munka területén is éri a nőket társadalmi diszkrimináció a koruk miatt.

Fontos, hogy ezeket az előítéleteket, hiedelmeket, kirekesztést megváltoztassuk!

Sem a nőiségünkből, sem az emberi értékünkből a termékenység megszűnése és néhány külső változás nem von le semmit. A belső világunk, az életút, amit bejárunk ötven éves korunkra, magunk mögött hagyva már rengeteg megfelelési és bizonyítási kényszert, az a bölcsesség és tudás, amit megszereztünk, az összes megküzdött akadályunk adja az identitásunkat és az önbecsülésünket.”

A fiatalság kultusza

Tari Annamária hangsúlyozta, hogy meglehetősen erőssé vált a „fiatalság kultusza” megatrend. „Vizuális korszakban élünk, és ez sok változást hozott. A nők közötti rivalizáció mindig létezett, de nem mindegy, hogy milyen mértékben: a saját jó érzéseinket egyre inkább kizárólag a másik leértékeléséből szerezzük, a panaszkodás által kapcsolódunk egymáshoz.” A klinikai szakpszichológus szerint a „fiatalság kultuszából” következő önértékelési deficit számos nőnél megfigyelhető: sokan nem tudják magukat elfogadni, nem tekintenek magukra értékes nőként, ami érzelmileg az öndestrukció felé sodorhat, ha valakinek nincs stabil önbecsülése.   

Az érettség ideje

A FEME „Body Talks”-on a szakértők szóba hozták az érettség kérdésének problematikáját is. Dr. Katona Renáta elmondta, „biológiai értelemben egy mérföldkő, hogy mikor jön meg az első menstruációnk.  Ez átlagosan 11-13 éves korban történik, így bizonyos értelemben a serdülők testileg érettnek nevezhetőek. A szabályos ciklussal rendelkező kamaszlányok termékenyek, tehát teherbe tudnának esni, de mentálisan még éretlenek. A biológiai érettség előrébb került, de a pszichés és a szociális érettség kitolódott. Az intellektuális érettséget sokan az „érettségi” időszakára teszik, de sok országban inkább a 21. életévet jelölik meg.

A pszichológiai érettség, amikor már saját kialakult elveink szerint hozzuk meg döntéseinket, és felelősséget tudunk vállalni magunkért és partnerünkért, sokszor még ennél is később alakul ki.”

Tari Annamária hozzátette, hogy a 15-22 éves lányok körében egyre gyakoribb, hogy belemennek érzelmileg megterhelő szexuális aktusokba. Az, hogy ez ne történjen meg, meg kell tanítani a fiatal lányoknak mit jelent a női méltóság; egy nőnek milyen erőforrásokkal, milyen tulajdonságokkal kell bírnia ahhoz, hogy kialakítson önmagának egy jó, de legalább „elég” jó életet, amiben nem a tökéletes a cél.   

Mindezek mellett, a rendezvényen szó esett többek között a gyereknevelésről, a lassú offline gyerekkor fontosságáról, az anya-szerepről, a huszonévesek megértéséhez vezető útról, a különböző életszakaszokban jelentkezhető nőgyógyászati problémákról, a generációkban eltérő házassághoz való viszonyról és a kapunyitási pánikról is.

A FEME „Body Talks” a nagy sikerre való tekintettel ősszel tovább folytatódik: a következő esemény október 18-án, Szegeden kerül megrendezésre, ahol a változókor kihívásairól beszélgetünk majd Iványi Orsival, menopauza kutatóval. További részletek és jelentkezés az Egyesületünk honlapján és Facebook oldalán lesznek elérhetőek szeptember közepétől.

Addig is, ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnátok, vagy beszélgetnétek szakértőinkkel, írjátok meg nekünk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.